A rándulás nem csak sportsérülés lehet. Ha nem sportolsz, akkor is előfordulhat, hogy belelépsz egy kátyúba, vagy egy hirtelen rossz mozdulat miatt megrándul a térded, vállad, vagy akár az ujjad. Orvosi segítség nélkül ráadásul nehéz megállapítani, hogy mennyire súlyos a sérülés. Az sem mindegy, hogyan kezded el kezelni. Ha betartod az ajánlott lépéseket a kezelésre vonatkozóan, az egyébként meglehetősen hosszú gyógyulási idő jelentősen lerövidülhet.
Cikkünk az alábbi, rándulással kapcsolatos kérdéseidre ad választ:
- Mi okozhat rándulást?
- Milyen súlyos lehet a rándulás?
- Milyen tünetekkel jár a rándulás?
- A rándulás kezelése
- A rándulás gyógyulási ideje
Mi okozhat rándulást?
Ha elesünk, rosszul lépünk, vagy akár egy labda rosszul találja el az ujjunkat, rándulás lehet a vége. Azt gondolhatnánk, hogy az aktívan sportolók nagyobb veszélynek vannak kitéve, de ez csak részben igaz. Természetesen vannak olyan sportágak, melyek keményen megdolgoztatják az ízületeket és a hirtelen irányváltásoknak köszönhetően fennáll az ízület kicsavarodásának veszélye. Ugyanakkor a rendszeresen sportolók izmai és ízületei a folyamatos terhelésnek köszönhetően erősebbek, így náluk a bemelegítés hiánya, vagy a nem megfelelő bemelegítés növeli a sérülés kockázatát.
Azoknál, akik egyáltalán nem sportolnak az izmok gyengébbek, az ízületek merevebbek. Az inaktív életmód és az elhízás együttesen nagyban megnöveli a rándulások és húzódások esélyét. Ráadásul jelentős túlsúly mellett valószínűbb, hogy a rándulás súlyosabb lesz és szalagszakadással párosul. A rándulások esélyét csökkenthetjük, ha ügyelünk testsúlyunkra, rendszeresen mozgunk, mozgás előtt alaposan bemelegítünk, utána pedig megfelelően nyújtunk.
Milyen súlyos lehet a rándulás?
Enyhe rándulásról akkor beszélünk, mikor az ízület mozgása némileg beszűkül, de a testrész mozgatható és a fájdalom elviselhető mértékű.
Közepes rándulásnál részleges szalagszakadás is történhet. Ilyenkor az ízület mozgékonysága jelentősen csökken és a fájdalom is fokozottabb.
Súlyos rándulás esetén a szalagok elszakadnak, az ízület mozgásképtelenné válik és ez a sérülés bizony nagy fájdalommal is jár.
Enyhe és közepes rándulás esetén általában nincs szükség műtétre, szalagszakadás esetén viszont műteni kell a sérült testrészt.
Milyen tünetekkel jár a rándulás?
A rándulás tünete minden esetben a hirtelen fellépő, erős fájdalom. A sérülés helyén duzzanat alakul ki, sőt szalagszakadás esetén akár vérömleny is keletkezhet. A sérült testrész mozgástartománya beszűkül, súlyos esetekben pedig akár teljes mozgásképtelenséggel is járhat.
A rándulás kezelése
A rándulás kezelésénél elsődleges, hogy a sérült testrészt helyezzük nyugalomba, ne mozgassuk.
Az ízület jegelése csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot, így mindenképpen javasolt az alkalmazása, arra azonban figyeljünk oda, hogy 15 perc hűtés után szünetet kell tartani. A sérült testrészt rögzíthetjük pólyával, elszorítani azonban semmiképpen nem szabad.
A fájdalom és a gyulladás csökkentése érdekében érdemes valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő készítményt bevetni. Ezek lehetnek szájon át szedhető készítmények, vagy különböző krémek, gélek, tapaszok is. A bőrön át ható készítmények előnye az orális készítményekkel szemben, hogy nem jelentkeznek az emésztőrendszerre gyakorolt negatív mellékhatások. A tapaszok ráadásul további előnyt nyújtanak a többi, helyi hatású készítménnyel szemben, a tapaszból ugyanis folyamatosan, egyenletes ütemben szabadul fel a gyulladáscsökkentő hatóanyag akár 12 órán át.
Ha vérömleny is kialakul, azt is érdemes kezelni speciális, a hematóma felszívódását segítő krémekkel, kenőcsökkel.
A rándulás kezelésére akkor is kellő figyelmet kell fordítani, ha nem tűnik túl súlyosnak, mivel a szalagok a sérülés következtében instabillá válhatnak és az ízület a későbbiekben egyre gyakrabban megrándulhat, kificamodhat.
Enyhe rándulásnál és részleges szakadásnál a sérülés magától gyógyul, az ízületben azonban összenövések keletkezhetnek, ezért a végtagot nem gipszelik, hanem gyógytornával stimulálják. Teljes szalagszakadás esetén sajnos a műtét elkerülhetetlen.
A rándulás gyógyulási ideje
Enyhe rándulásnál és részleges szalagszakadásnál a fájdalom csillapítása és esetlegesen a vérömleny leszívása után a sérült óvatosan terhelheti az adott testrészt, azonban az oldalirányú terhelés megakadályozására általában valamilyen rögzítő eszköz alkalmazása szükséges legalább 3 hétig. Emellett a gyógytornász által bemutatott gyakorlatokat kell végezni napi rendszerességgel. Még a legenyhébb rándulás esetén is 3-6 hetet vesz igénybe a teljes rehabilitáció, közepesen súlyos esetekben 2-3 hónapot, a súlyos rándulásos esetek gyógyulási ideje pedig akár 8-12 hónap is lehet. Ahogyan már arról szó volt, teljes szalagszakadás esetén a műtét elkerülhetetlen. A műtét után rögzítőt szükséges hordani és rendszeresen gyógytornázni. Csak akkor beszélhetünk teljes felépülésről, ha az izmokat sikerül megerősíteni. A gyógyulás azért olyan lassú, mert a szalagok vérellátása rossz, ezért a szövetek nehezen gyógyulnak. Adott esetben fizikoterápiára is szükség lehet, hogy javítsuk a vérkeringést.
Mindebből látható, hogy akár egy enyhébb rándulás is hosszabb időre kivonhat minket a forgalomból és nemcsak a napi rutinunk borul fel miatta, hanem akár komoly költség- és időráfordítást igényelhet a teljes gyógyulás. Igyekezzünk tehát mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerüljük a bajt. Ügyeljünk testsúlyunkra, mozogjunk rendszeresen és sportolás előtt soha ne felejtkezzünk el a bemelegítésről.